1.Érzékszervi azonosítás
(1) Mamódszerekben
Szem megfigyelése:a szem vizuális hatásával figyelje meg a felület csillogását, festését, érdességét, valamint a szervezet, a szemcsék és a rostok megjelenési jellemzőit.
Kézi érintés:használja a kéz tapintható hatását, hogy érezze az anyag keménységét, simaságát, érdességét, finomságát, rugalmasságát, melegét stb. A szövetben lévő szálak és fonalak szilárdsága és rugalmassága kézzel is kimutatható.
Hallás és szaglás:a hallás és a szaglás segít egyes szövetek alapanyagának megítélésében. Például a selyemnek egyedi selyemhangja van; A különböző rostszövetek szakadási hangja eltérő; Az akril és a gyapjú szövetek illata más.
(2) Négy lépés
Az első lépéscélja a szálak vagy szövetek főbb kategóriáinak előzetes megkülönböztetése.
A második lépésA nyersanyagok típusának további megítélése a szövetben lévő szálak érzékszervi jellemzői alapján.
A harmadik lépésvégső ítéletet kell hozni a szövet érzékszervi jellemzői alapján.
A negyedik lépésaz ítélet eredményének ellenőrzése. Ha az ítélet bizonytalan, más módszerek is alkalmazhatók az ellenőrzésre. Ha az ítélet helytelen, az érzékszervi azonosítás újra elvégezhető, vagy más módszerekkel kombinálható.
2.Égés azonosítási módszer
A közönséges textilszálak égési jellemzői
① Gyapotszál, tűz esetén égő, gyorsan ég, sárga lángot és szagot okoz; Kis szürke, fehér füst keletkezik, amely a tűz elhagyása után tovább éghet. A láng elfújása után még szikrák égnek, de az időtartam nem hosszú; Égés után megőrzi bársonyos formáját, kézzel érintve könnyen széttörik a laza hamu. A hamu szürke és puha por, a szál elszenesedett része fekete.
② A kenderrost gyorsan ég, meglágyul, nem olvad, nem zsugorodik, sárga vagy kék lángot termel, és égő fű szaga van; Hagyja el a lángot, és gyorsan égjen tovább; Kevés a hamu, világosszürke vagy fehér szalmahamu formájában.
③ A gyapjú nem ég el azonnal, ha lánggal érintkezik. Először összezsugorodik, majd füstöl, majd a rost égni kezd; A láng narancssárga, égési sebessége lassabb, mint a pamutszálé. Amikor elhagyja a lángot, a láng azonnal abbahagyja az égést. Nem könnyű tovább égetni, égő haj és toll szaga van; A hamu nem tudja megőrizni az eredeti rostformát, de amorf vagy gömb alakú fényes feketebarna ropogós darabok, amelyek ujjal megnyomva összetörhetők. A hamunak nagy száma van, és égett szaga van.
④ A lassan égő selyem megolvad és felkunkorodik, égéskor golyóvá zsugorodik, égő haj szagával; Amikor elhagyja a lángot, enyhén felvillan, lassan ég, és néha magától kialszik; A szürke egy sötétbarna ropogós golyó, amely ujjaival megnyomva összetörhető.
⑤ A viszkózszál égési viselkedése alapvetően hasonló a pamutéhoz, de a viszkózszál égési sebessége valamivel gyorsabb, mint a pamutszálé, kevesebb hamuval. Néha nem könnyű megtartani eredeti formáját, és a viszkózszál égéskor enyhe sziszegő hangot ad ki.
⑥ Acetát rost, gyors égési sebességgel, szikrák, olvadás és égés egyidejűleg, valamint égéskor fanyar ecetszag; Megolvad és éget, miközben elhagyja a lángot; A szürke fekete, fényes és szabálytalan, ami ujjakkal összetörhető.
⑦ Réz ammóniaszál, gyorsan ég, nem olvad, nem zsugorodik, égő papír szagával; Hagyja el a lángot, és gyorsan égjen tovább; A hamu világosszürke vagy szürke fehér.
⑧ A nejlon, ha közel van a lánghoz, a rost összezsugorodását okozza. A lánggal való érintkezés után a szál gyorsan összezsugorodik, és kis buborékokkal átlátszó kolloid anyaggá olvad.
⑨ Akrilszál, egyszerre olvad és ég, gyorsan ég; A láng fehér, fényes és erőteljes, néha enyhén fekete füst; Halszag vagy szúrós szaga van, amely hasonló az égő kőszénkátrányhoz; Hagyja el a lángot és égjen tovább, de az égési sebesség lassú; A hamu fekete, barna, szabálytalan rideg golyó, amelyet könnyű az ujjaival csavarni.
⑩ Vinylon, amikor ég, a szál gyorsan zsugorodik, lassan ég, és a láng nagyon kicsi, szinte füstmentes; Ha nagy mennyiségű rost megolvad, nagy, sötétsárga láng keletkezik kis buborékokkal; A kalcium-karbid gáz különleges szaga égéskor; Hagyja el a lángot, és folytassa az égést, néha magától kialudva; A hamu kis fekete barna, szabálytalan törékeny gyöngy, amely ujjakkal csavarható.
⑪ polipropilén szál, préselés közben, olvadás közben lassan ég; Kék fényes lángok, fekete füst és kolloid anyagok csöpögnek; Az égő paraffinhoz hasonló szag; Hagyja el a lángot, és folytassa az égést, néha magától kialudva; A hamu szabálytalan és kemény, átlátszó, és nem könnyű ujjal csavarni.
⑫ klórszál, nehezen éghető; Olvad és ég a lángban, fekete füstöt bocsátva ki; Amikor elhagyja a lángot, az azonnal kialszik, és nem éghet tovább; Égéskor kellemetlen szúrós klórszag érezhető; A hamu egy szabálytalan sötétbarna kemény csomó, amelyet nem könnyű ujjal csavarni.
⑬ A láng közelében lévő spandex először kör alakúra tágul, majd összezsugorodik és megolvad; Olvadás és égés a lángban, az égési sebesség viszonylag lassú, és a láng sárga vagy kék; Égés közben megolvad, amikor elhagyja a lángot, és lassan magától kialszik; Különleges szúrós szag égéskor; A hamu fehér ragasztótömb.
3.Sűrűség gradiens módszer
A sűrűséggradiens módszer azonosítási folyamata a következő: először készítsünk sűrűséggradiens oldatot kétféle, eltérő sűrűségű, egymással keverhető könnyű és nehéz folyadék megfelelő összekeverésével. Általában a xilolt könnyű folyadékként, a szén-tetrakloridot pedig nehéz folyadékként használják. Diffundálással a könnyű folyadékmolekulák és a nehéz folyadékmolekulák a két folyadék határfelületén diffundálják egymást, így a kevert folyadék a sűrűséggradiens csőben fentről lefelé folyamatos változással sűrűséggradiens oldatot képezhet. Használjon szabványos sűrűségű golyókat a sűrűségértékek kalibrálásához minden magasságban. Ezután a vizsgálandó textilszálat zsírtalanítással, szárítással stb. elő kell kezelni, és kis golyókat kell belőle készíteni. A kis golyókat felváltva kell behelyezni a sűrűséggradiens csőbe, és meg kell mérni a szál sűrűségértékét, és összehasonlítani kell a szál standard sűrűségével, hogy azonosítani lehessen a szál típusát. Mivel a sűrűséggradiens folyadék a hőmérséklet változásával változik, a sűrűséggradiens folyadék hőmérsékletét állandó szinten kell tartani a vizsgálat során.
4.Mikroszkópia
A textilszálak longitudinális morfológiáját mikroszkóp alatt megfigyelve megkülönböztethetjük azokat a főbb kategóriákat, amelyekhez tartoznak; A szál konkrét elnevezése a textilszál keresztmetszeti morfológiájának megfigyelésével határozható meg.
5.Oldódási módszer
A tiszta textilszövetek esetében az azonosítás során azonosítandó textilszálakat tartalmazó kémcsőbe meghatározott koncentrációjú vegyi reagenst kell hozzáadni, majd a textilszálak (oldott, részben oldott, enyhén oldott, oldhatatlan) kioldódását figyelni, ill. gondosan meg kell különböztetni, és az oldódási hőmérsékletet (szobahőmérsékleten oldva, melegítéssel oldva, forralással oldva) gondosan fel kell jegyezni.
A kevert szövetnél az anyagot textilszálakra kell osztani, majd a textilszálakat a homorú felületű üveglemezre kell helyezni, a szálakat ki kell hajtani, vegyi reagenseket csepegtetni, és mikroszkóp alatt megfigyelni a komponens szálak kioldódását, ill. határozza meg a szál típusát.
Mivel a kémiai oldószer koncentrációja és hőmérséklete nyilvánvalóan befolyásolja a textilszál oldhatóságát, a kémiai reagens koncentrációját és hőmérsékletét szigorúan ellenőrizni kell a textilszálak oldódási módszerrel történő azonosításakor.
6.Reagens színezési módszer
A reagensfestési módszer a textilszálfajták gyors azonosítására szolgáló módszer a különféle textilszálak bizonyos kémiai reagensekkel való eltérő festési tulajdonságai alapján. A reagens színezési módszer csak nem festett vagy tisztán sodrott fonalakra és szövetekre alkalmazható. A színes textilszálakat vagy textilszöveteket progresszív módon színteleníteni kell.
7.Olvadáspont módszer
Az olvadáspont-módszer a különböző szintetikus szálak eltérő olvadási jellemzőin alapul. Az olvadáspontot olvadáspontmérővel mérik, hogy azonosítsák a textilszálak fajtáit. A legtöbb szintetikus szálnak nincs pontos olvadáspontja. Ugyanannak a műszálnak az olvadáspontja nem fix érték, de az olvadáspont alapvetően egy szűk tartományban rögzített. Ezért a szintetikus szál típusa az olvadáspont szerint határozható meg. Ez az egyik módszer a szintetikus szálak azonosítására. Ezt a módszert nem egyszerűen alkalmazzák, hanem az előzetes azonosítás utáni ellenőrzéshez segédmódszerként használják. Csak tiszta szintetikus szálú szövetekre alkalmazható, olvadásálló kezelés nélkül.
Feladás időpontja: 2022.10.17