Napi arcmaszk-használatunk fokozatosan a szemeteszsákok utáni fehér szennyezés új fő forrásává válik.
Egy 2020-as tanulmány becslése szerint havonta 129 milliárd arcmaszkot fogyasztanak el, amelyek többsége műanyag mikroszálas eldobható maszk. A COVID-19 világjárvány miatt a legtöbb országban népszerűsítették az eldobható maszkok használatát a COVID-19 fertőzés megelőzése érdekében, mivel ezek segíthetnek megakadályozni a COVID-19 és más betegségek terjedését, így ezeket az adatokat folyamatosan frissítjük.
Azonban egy ilyen magas felhasználású forgatókönyv esetén egyetlen ország sem hozott létre „hivatalos” újrahasznosítási irányelveket a maszkokra vonatkozóan, ami az eldobott maszkok szilárd hulladékként való több hulladékként való ártalmatlanításához vezet, ami nagyobb kihívást jelent a műanyagszennyezés globális ellenőrzése számára.
Fenntartható megoldást kell találni az eldobható maszkok által okozott globális műanyagszennyezési problémára.
A közelmúltban a Gazamada Egyetem két biotechnológiai kutatója azt javasolta, hogy a világjárvány okozta maszkhulladékot ananászlevélből készült, biológiailag lebomló, eldobható maszkokkal lehetne ártalmatlanítani.
A biológiailag lebomló eldobható maszkok főként ananászlevél szálakból készülnek, és mivel műanyagszálak helyett természetes rostokat használnak, a mikroorganizmusok, például gombák vagy baktériumok gyorsabban beindíthatják a lebomlási folyamatot a talajba merítés után (várhatóan három napig tart).
ábra | Ananászlevélrost előállítási folyamata: ananász termesztése (A), ananász gyümölcse (B), ananászlevélből kivont rost (C), Indonéziában előállított ananászlevélrost (D) (Forrás: Hindawi).
Nyilvánvaló, hogy az ananász nagyon elterjedt a trópusi területeken, a vonatkozó információk azt mutatják, hogy a globális ananásztermelés 2020-ban elérte a 27,82 millió tonnát. Az ananászlevél rosttartalma az egyik legmagasabb ismert természetes rosttartalommal rendelkezik (közel 80%). Számos módja van az ananászlevélből származó rost kinyerésének, így a biotechnológiai kutatók az ananászlevél rostot a műanyagszálak jó alternatívájának tartják.
ábra | A világ vezető országai az ananásztermelésben 2020-ban, köztük a Fülöp-szigetek, Costa Rica és Brazília a világ három legnagyobb ananásztermelője (forrás: Statista).
Az ananász levélrostok fehérek, fonalas fényűek, nagy szakítószilárdságúak, finomabb textúrájúak, mint más növényi rostok (például kender, juta, len és canna), és könnyen festhetők. Az ananászlevél rostjai ugyanúgy vannak elrendezve, mint a pamut, de környezetbarátabbak, mint a pamut.
A gyapotot hagyományosan peszticidekkel és műtrágyákkal termesztik, és kemény vegyszerekkel állítják elő, amelyek egy része megmarad, és nem mosható le. Az ananászleveleket viszont kiegészítők nélkül termesztik, évente regenerálhatók, és könnyen beszerezhetők.
Jelenleg évente nagy mennyiségű ananászlevelet állítanak elő, kivéve egy kis részét, amelyből ananászlevélrostot készítenek, és amelyet nyersanyag- és energiatermelésben (például kötél, zsineg, kompozit anyagok és ruházati termékek készítése) használnak fel. Az általában mezőgazdasági hulladékként eldobott ananászlevelek ésszerű használata nemcsak a környezetszennyezést csökkenti, hanem bizonyos gazdasági előnyökkel is jár.
Mennyire fontosak a biológiailag lebomló, eldobható maszkok az emberek számára? A szokásos eldobható sebészeti maszk három réteg polimerből áll. A legkülső réteg nem nedvszívó anyag (például poliészter), a középső réteg nem szőtt szövet (például polipropilén és polisztirol), amely olvadékfúvással készült, a belső réteg pedig nedvszívó anyag, például pamut. . A maszkgyártásban legelterjedtebb anyag, a polipropilén olyan nehezen bontható le, hogy az ökológiai környezetben akár évtizedekig, esetleg több száz évig is megmaradhat mikroműanyaggá és nanoműanyaggá.
Amellett, hogy műanyag szennyeződést okoznak, az eldobott maszkok felhalmozódhatnak, és káros vegyi anyagokat és biológiai anyagokat bocsáthatnak ki, mint például a biszfenol A (BPA), nehézfémek és kórokozó mikroorganizmusok. Közülük a biszfenol A rákkeltő hatású.
Ezenkívül más tanulmányok kimutatták, hogy a maszkok szárazföldről édesvízi és tengeri környezetbe is eljuthatnak felszíni lefolyás, folyóvíz, óceáni áramlatok, szél és állatok (összegabalyodva vagy lenyelés útján), ha nem gyűjtik és kezelik megfelelően. Az OceansAsia 2020-as jelentése szerint „2020-ban becslések szerint 1,56 milliárd arcmaszk kerül az óceánba, ami további 4680–6240 tonna tengeri műanyagszennyezést eredményez.”
ábra | Az eldobható sebészeti maszkok lehetséges környezeti sorsa és hatása (Forrás: FESE)
Elmondható, hogy a járvány normális kifejlődésével a maszkhulladék egyre csak gyűlik majd, az ökológiai környezet szennyezése pedig egyre nagyobb lesz. A természetes úton lebomló, káros méreganyagokat nem szabadító ananászlevél rostokból készült eldobható maszkok megoldást jelenthetnek a maszkok okozta műanyagszennyezésre.
Az ananászlevélrost hidrofil jellege miatt azonban nem olyan erős és tartós, mint a műanyag. További kutatásokra van szükség ennek a kihívásnak a megoldásához.
Feladás időpontja: 2022. augusztus 15