Az anyag zsugorodása a mosás vagy áztatás utáni zsugorodás százalékos arányára vonatkozik. A zsugorodás egy olyan jelenség, amikor a textíliák hossza vagy szélessége megváltozik mosás, szárítás, szárítás és egyéb folyamatok után egy bizonyos állapotban. A zsugorodás mértéke magában foglalja a különböző szálfajtákat, a szövetek szerkezetét, a feldolgozás során a szövetekre ható különböző külső erőket stb.
A legkisebb zsugorodás a szintetikus szálak és a kevert szövetek, ezt követik a gyapjú, len és pamut szövetek, míg a selyemszöveteknél nagyobb a zsugorodás, míg a viszkózszálaknak, a műpamutoknak és a műgyapjúszöveteknek a zsugorodása a legnagyobb. Tárgyilagosan nézve minden pamutszövetnél vannak zsugorodási és fakulási problémák, és a kulcs a hátsó felületkezelés. Ezért a lakástextilek szöveteit általában előre zsugorítják. Érdemes megjegyezni, hogy az előzsugorodási kezelés után ez nem azt jelenti, hogy nincs zsugorodás, hanem azt, hogy a zsugorodási ráta a nemzeti szabvány 3–4%-án belül van szabályozva. A ruházati anyagok, különösen a természetes szálú ruházati anyagok, összezsugorodnak. Ezért a ruhák kiválasztásánál ne csak az anyag minőségét, színét és mintáját válasszuk meg, hanem értsük meg az anyag zsugorodását is.
01. A rost és a szövés zsugorodása
Miután maga a rost felszívja a vizet, bizonyos fokú duzzadtságot okoz. Általában a szálak duzzanata anizotróp (kivéve a nylont), azaz a szálak hossza lerövidül és átmérője megnő. Általában a víz előtti és utáni szövet, valamint az eredeti hossza közötti hosszkülönbség százalékos arányát zsugorodásnak nevezzük. Minél erősebb a vízfelvevő képesség, annál erősebb a duzzadás és minél nagyobb a zsugorodás, annál rosszabb a szövet méretstabilitása.
Maga az anyag hossza eltér a felhasznált fonal (selyem) cérna hosszától, és a különbséget általában az anyag zsugorodása fejezi ki.
A szövet zsugorodása (%) = [fonal (selyem) cérnahossz - szövethossz] / szövethossz
A szövet vízbe helyezése után magának a szálnak a duzzadása miatt a szövet hossza tovább rövidül, ami zsugorodást eredményez. A szövet zsugorodása a zsugorodástól függően változik. A szövet zsugorodása az anyag szerkezetétől és a szövési feszültségtől függően változik. A szövés feszültsége kicsi, a szövet kompakt és vastag, és a zsugorodás nagy, így a szövet zsugorodása kicsi; Ha a szövés feszültsége nagy, akkor az anyag laza és könnyű lesz, az anyag zsugorodása kicsi, és a szövet zsugorodása nagy lesz. A festési és befejező folyamatban a szövetek zsugorodásának csökkentése érdekében az előzsugorítást gyakran használják a vetülék sűrűségének növelésére és a zsugorodás előzetes javítására, hogy csökkentsék a szövetek zsugorodását.
02.A zsugorodás okai
① Amikor a szál fonódik, vagy a fonal szövés, festés és befejezés folyamatban van, a szövetben lévő fonalszál külső erők hatására megnyúlik vagy deformálódik, ugyanakkor a fonalszál és a szövetszerkezet belső feszültséget kelt. Statikus száraz relaxációs állapotban, vagy statikus nedves relaxációs állapotban, vagy dinamikus nedves relaxációs állapotban teljes relaxációs állapotban a belső feszültség különböző mértékű feloldása, így a fonalszál és a szövet visszaáll a kiindulási állapotba.
② A különböző szálak és szöveteik eltérő zsugorodási fokot mutatnak, ami elsősorban szálaik jellemzőitől függ – a hidrofil szálak nagy zsugorodási fokot mutatnak, mint például a pamut, kender, viszkóz és egyéb szálak; A hidrofób szálak kevésbé zsugorodnak, mint például a szintetikus szálak.
③ Amikor a szál nedves állapotban van, az áztatófolyadék hatására megduzzad, ami növeli a szál átmérőjét. Például a szöveten a szövet szövési pontjának szálgörbületi sugarát növelni fogja, ami a szövet hosszának lerövidülését eredményezi. Például, ha a pamutszálat víz hatására kitágítják, a keresztmetszeti terület 40-50%-kal, a hossza pedig 1-2%-kal nő, míg a szintetikus szál általában körülbelül 5%-os hőzsugorodáshoz, például forráshoz. víz zsugorodása.
④ A textilszál melegítésekor a szál alakja és mérete megváltozik és összehúzódik, és lehűlés után nem tud visszatérni a kezdeti állapotba, amit szál hőzsugorodásnak neveznek. A hőzsugorodás előtti és utáni hossz százalékos arányát hőzsugorodási sebességnek nevezzük, amelyet általában a szálhosszúság zsugorodás százalékában fejeznek ki forrásban lévő vízben 100 ℃-on; A forró levegős módszert a 100 ℃ feletti forró levegő zsugorodási százalékának mérésére is használják, a gőz módszert pedig a 100 ℃ feletti gőz zsugorodási százalékának mérésére is. A szálak teljesítménye különböző körülmények között is eltérő, mint például a belső szerkezet, a fűtési hőmérséklet és az idő. Például a feldolgozott poliészter vágott szál forrásvízben történő zsugorodása 1%, a vinilon forrásvízben történő zsugorodása 5%, a nejlon forró levegős zsugorodása 50%. A szálak szorosan összefüggenek a textilfeldolgozással és a szövetek méretstabilitásával, ami némi alapot ad a későbbi folyamatok tervezéséhez.
03. Az általános szövetek zsugorodása
pamut 4% – 10%;
Vegyi rost 4% – 8%;
Pamut poliészter 3,5%–5 5%;
3% természetes fehér ruhához;
3-4% gyapjúkék ruhához;
Poplin 3-4,5%;
3-3,5% kalikóra;
4% sávolyszövet esetén;
10% munkaruhára;
A mesterséges pamut 10%.
04. A zsugorodást befolyásoló okok
1. Nyersanyagok
A szövetek zsugorodása az alapanyagtól függően változik. Általánosságban elmondható, hogy a nagy higroszkóposságú szálak kitágulnak, megnövekednek az átmérőjük, lerövidülnek a hosszuk, és áztatás után nagymértékben zsugorodnak. Például egyes viszkózszálak vízfelvétele 13%, míg a szintetikus szálas szövetek vízfelvétele gyenge, zsugorodásuk kicsi.
2. Sűrűség
A szövetek zsugorodása a sűrűségüktől függően változik. Ha a hosszúsági és szélességi sűrűség hasonló, akkor a hosszúsági és szélességi zsugorodás is közeli. A nagy láncsűrűségű szövetek nagy lánczsugorodást mutatnak. Ezzel szemben a nagyobb vetüléksűrűségű anyagok, mint a láncfonal sűrűsége, nagy a vetülékzsugorodás.
3. Fonalvastagság
A szövetek zsugorodása a fonalszámtól függően változik. A durva szövet zsugorodása nagy, a finom szöveté kicsi.
4. Gyártási folyamat
A szövetek zsugorodása a különböző gyártási folyamatoktól függően változik. Általánosságban elmondható, hogy a szövés, festés és kikészítés során a szálat sokszor kell nyújtani, és a feldolgozási idő hosszú. A nagy feszültségű szövet nagy zsugorodást mutat, és fordítva.
5. Rostösszetétel
A szintetikus szálakkal (például poliészterrel és akrillal) összehasonlítva a természetes növényi szálak (például pamut és kender) és a növényi regenerált szálak (például viszkóz) könnyen felszívják a nedvességet és kitágulnak, így a zsugorodás nagy, míg a gyapjú könnyen felszívódik. nemezelt a szál felületén lévő pikkelyszerkezet miatt, ami befolyásolja annak méretstabilitását.
6. Szövet szerkezete
Általában a szőtt anyagok méretstabilitása jobb, mint a kötött anyagoké; A nagy sűrűségű szövetek méretstabilitása jobb, mint a kis sűrűségű szöveteké. A szőtt szöveteknél a sima szövetek zsugorodása általában kisebb, mint a flanelszöveteké; A kötött anyagoknál a sima öltés zsugorodása kisebb, mint a bordás szöveteknél.
7. Gyártási és feldolgozási folyamat
Mivel az anyagot a gép a festés, nyomtatás és kikészítés során elkerülhetetlenül megnyújtja, az anyag feszültséget okoz. A szövet azonban könnyen oldható a feszültségen a vízzel való találkozás után, így azt tapasztaljuk, hogy mosás után az anyag összehúzódik. A tényleges folyamatban általában előzsugorítást alkalmazunk a probléma megoldására.
8. Mosási ápolási folyamat
A mosási gondozás magában foglalja a mosást, szárítást és vasalást. E három lépés mindegyike befolyásolja a szövet zsugorodását. Például a kézzel mosott minták méretstabilitása jobb, mint a gépben mosott mintáké, és a mosási hőmérséklet is befolyásolja a méretstabilitást. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a hőmérséklet, annál rosszabb a stabilitás. A minta szárítási módja is nagyban befolyásolja a szövet zsugorodását.
Az általánosan használt szárítási módszerek a csepegtető szárítás, a fémhálós csempézés, a függő szárítás és a forgódobos szárítás. A csepegtetős szárítás a legkevésbé befolyásolja az anyag méretét, míg a forgó hordóíves szárítás a legnagyobb hatással a szövet méretére, a másik kettő pedig középen van.
Ezenkívül a szövet összetételének megfelelő vasalási hőmérséklet megválasztása javíthatja a szövet zsugorodását is. Például a pamut és len szövetek magas hőmérsékleten vasalhatók, hogy javítsák méretbeli zsugorodásukat. Azonban minél magasabb a hőmérséklet, annál jobb. Szintetikus szálak esetében a magas hőmérsékletű vasalás nem javítja a zsugorodást, de rontja a teljesítményét, például a kemény és törékeny anyagokat.
———————————————————————————————-A Fabric Classból
Feladás időpontja: 2022-05-05