Az utóbbi években az emberek egyre magasabb követelményeket támasztanak a ruházati anyagok kényelmével és funkcionalitásával szemben. A szabadban töltött idő növekedésével az alkalmi viselet és a sportruházat kölcsönös elterjedésének és integrációjának trendjét a fogyasztók többsége is egyre inkább kedveli. Az ilyen típusú ruházat anyaga nemcsak a kényelmes viseletet kívánja meg, hanem azt is megköveteli, hogy amikor Ön aktív, izzadt, akkor a ruha ne tapadjon rá a bőrre, és ne keltsen hideg nedves, nehéz érzést. Tehát a nedvességfelvétel és az izzadás funkció új követelménye kerül előtérbe.
A szövet nedvességfelvétele és az izzadság tekintetében azonban az általános fogyasztó összezavarodik. Valójában ez két fogalom, nevezetesen a szövet nedvességfelvétele és a nedvesség eltávolítása.
Először is beszéljünk a nedvességfelvételről: a szintetikus szálak a poliésztert hozzuk példának, valójában kicsi a vízfelvétel, rossz a nedvességáteresztő képessége, könnyen fülledt érzést kelt, ha aktív; A természetes szálak például a pamutot veszik, nedvességfelvevő képessége jó és kényelmes viselet, de amikor az emberek kicsit jobban izzadnak, a pamutszál a nedvességfelvétel miatt kitágul, és a bőrhöz tapad, ugyanakkor a víz a divergencia lassú, így hideg-nedves érzést kelt az emberi testben.
Ezért minden szövetnél, különösen a poliészter termékeknél, a hidrofil adalékanyagokkal végzett kezelés az utómunkálati szakaszban jó módszer a nedvességfelvétel javítására.
De ez a vége? A nedvességfelvevő megoldás szárazon tartja viselőjét? Higroszkópos = izzadás?
Természetesen nem! Csak akkor, ha a szövetben felszívódott nedvesség a lehető legmesszebbre kikerül a szövet felületére, a nedvesség napfény és jó szellőzés mellett teljesen elpárolog, ami szárazon és kényelmesen tartja viselőjét.
A szövet nedvességeltávolítása elsősorban a szál fizikai szerkezetétől függ. A bőr felszínéről elpárologtató gáznemű nedvességet először a szövet szívja fel (azaz higroszkópos,—- Vegye figyelembe, hogy a szövet higroszkópos, nem a szál!). Ekkor a szálon lévő lyukak (pórusok, mikropórusok, barázdák) és a szálak közötti rés által keltett kapilláris hatás a nedvesség adszorpcióját és diffúzióját végzi a szövet között. Ily módon a nedvesség a szövet felületére vándorol és elpárolog, és ezzel befejeződik a nedvesség eltávolításának folyamata.
Tehát a nedvességfelvétel önmagában nem elegendő. Néhány közönséges szintetikus szálas szövet esetében csak a hidrofil adalékanyagokkal való kikészítés, majd a higroszkópos „izzadtság”-ként hirdetett feldolgozása vitt valójában mindannyiunkat a félreértésbe.
A szintetikus szál gyártása során a szál fajlagos felülete javítható a fonólyukak alakjának megváltoztatásával és a szál hosszirányában sok horony kialakításával. Ez javítja a szál nedvességvezető képességét, és ezeknek a barázdáknak a magelnyelő hatásán keresztül izzadást ér el. Például az Invista poliésztert gyárt a COOLMAX® higroszkópos és izzadásgátló szövettanúsítványhoz. Keresztmetszete egyedi lapos kereszt alakú, szálfelülete hosszában négy horonyra tagolódik. Fajlagos felülete 20%-kal nagyobb, mint a hagyományos gömbölyé, így izzadási teljesítménye nagyobb, mint a hagyományos poliészteré.
Különös figyelmet kell fordítani a következőkre: A feldolgozás miatt a ruhadarabban lévő szövet keresztmetszete erősen megsérült (plasztikus deformációt eredményez), így az izzasztó hatás nagymértékben csökken. Az Invista új „C, C, O, O” típusú poliésztere nagymértékben enyhíti ezt a képlékeny deformációt, így maximalizálja az izzadás funkciót – – A C vezetőhorony nem deformálódik könnyen. Emellett a fogyasztók számára fontos a fonal funkciója, de a szövet minősége és funkciója fontosabb a ruha funkcionalitásának biztosítása érdekében.
——A cikk a Fabric osztályból származik
Feladás időpontja: 2022.11.07